Az 52 évnél idősebb magánnyugdíjpénztári tagok az év végéig visszaléphetnek az állami társadalombiztosításba, ezt az alacsonyabb képzettségű és alacsonyabb munkaerőpiaci státuszú tagoknak érdemes megtenniük

Egyelőre nehéz átfogó képet alkotni a parlament honlapjára pénteken feltett „salátatörvényről”, mivel számos területhez nyúlna hozzá a kormány. Már a törvény címét is kritika illette, mivel az csak az egyéni cégek jogállását és a megtakarítások ösztönzését tartalmazza, bár többről van szó.

Papíralapú igazolvány kiváltása nélkül is megkezdheti valaki jövőre vállalkozói tevékenységét a kormány javaslata szerint. Az ügyintézés elektronikusan történik majd az ügyfélkapun keresztül, ráadásul ingyenes is lesz.

Az APEH idén is kiemelten figyel az újonnan alakult társaságokra, a kiválasztott adózóknál az adóhatóság a helyszínen vizsgálja a bejelentett adatok egyezőségét. Ezen vállalkozásoknál a cégek székhelyével, és az ügyvezetők személyével akadt eddig a legtöbb gond. Az APEH minden olyan esetben – ahol a bejelentett adatokkal nem egyezik a valóság – felfüggesztette a társaság adószámát illetve a képviselő ellen büntető feljelentést tett.

A munkáltató munkavállalók számára történő tájékoztatási, illetve különböző szervekhez történő bejelentési kötelezettségéről sokat olvashatunk. Kevesebb szó esik viszont a munkavállalók munkaadó felé történő ilyen jellegű kötelezettségéről, melyek egy részét az adó jogszabályokban más részét pedig a Munka Törvénykönyvében találhatjuk. Most ez utóbbiakkal foglalkozunk.

A foglalkoztatónak a bejelentési kötelezettségét 2007. január 1-jétől állami adóhatósághoz kell teljesítenie. A bejelentéseket az állami adóhatóság csak feldolgozza, majd az adatokat az egészségbiztosítási szervhez, valamint a munkaügyi hatósághoz továbbítja. A foglalkoztatottaknak lehetőségük van meggyőződni a biztosítási jogviszonyuk bejelentéséről.

Az szja-t fizető több mint kétmillió magyar közül 790 ezren adták adójuk egy százalékát valamelyik egyháznak, további 290 ezren a két kiemelt költségvetési előirányzatot támogatták - derül ki a nemrég megjelent hivatalos összesítésből.

Január elsejétől a vállalkozói járulékalap megállapítása a tevékenységre jellemző kereset alapján történik majd, ami a szakértők szerint komoly bizonytalanságot jelent a jogalkalmazó és az adóhatóság számára egyaránt, hiszen nem lehet tudni, pontosan mi alapján kell majd megállapítani a tevékenység piaci értékét.

A munkaadó és a munkavállaló számára egyaránt az az optimális, ha a dolgozó lakóhelye és a munkavégzés helye ugyanazon azon a településen belül található, ám ez a mai világban nagyon sokszor másként van. Így aztán egy-egy „vidéki” munkavállaló felvétele esetén a munkáltatónak számolnia kell a dolgozó utazásával összefüggő többletköltségekkel.

A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek, körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos adózás alapelve csorbát szenved.